A kritikai gondolkodás megújítása

„A világ ma már nem olyan, ahogyan azt a baloldal klasszikus elméletei – mindenekelőtt az ortodox marxizmus – leírták. Ebben az új helyzetben pedig a baloldal elméleti iránytű nélkül haladva képtelenné vált a célzott és koherens cselekvésre is. Kiss Viktor Ideológia, kritika, posztmarxizmus című könyvében a baloldali cselekvés új elméletét akarja megalapozni.

Meglátása szerint ennek legmegfelelőbb kiindulópontja az úgynevezett posztmarxizmus elméleti hagyományában keresendő, vagyis azon – elsősorban a 20. század második felétől kezdve aktív – társadalomelméleti gondolkodók munkáiban, akik a baloldali kritikai elmélet talaján állva a hagyományos marxizmus kereteinek meghaladását tűzték ki célként. Olyan szerzők tartoznak ebbe a körbe, mint Ernesto Laclau, Chantal Mouffe, Slavoj Žižek és sokan mások.

A radikális-forradalmi politika előmozdításához – állítják Kiss szerint a posztmarxizmus képviselői – nem a társadalom gazdasági alapja, hanem az ideológia szintjén kell beavatkozni. Ez semmi esetre sem jelenti azt, hogy a radikális-forradalmi politika híveinek meg kell kísérelniük ugyanúgy manipulációnak, agymosásnak alávetni a társadalom tagjait, amint a fennálló rend ideológiai struktúrái teszik. Ez az elképzelés – amelyet Kiss az ideológia »instrumentális-cinikus« felfogásának nevez – az ideológia negatív vagy pejoratív fogalmához tartozik, amelyet a posztmarxizmus meg akar haladni.”